AI-bevezetés a csapatban: miért kell előbb beszélni, aztán bekapcsolni

Szemléltető példa, nem valós ügy: hétfő reggel levél jön, hogy csütörtöktől mindenki az új AI-asszisztenssel írja az ügyfélválaszokat. A levél leírja, hol kell bejelentkezni. Arról nem szól, ki ellenőrzi a válaszokat. Arról sem, mi lesz a legtapasztaltabb kolléga eddigi feladataival. És arról sem, mit lát a vezető abból, ki mennyit használja az eszközt.

Ha a kérdéseknek nincs helye, a folyosóra kerülnek.

Mit mond az EU AI-rendelete

Az EU AI-rendelete (a magyar hivatalos szövegben MI-rendelet) két itt fontos szabályt 2025. február 2. óta alkalmaz.

A rendelet „alkalmazónak” nevezi azt a szervezetet, amely saját felügyelete alatt használ egy AI-rendszert. Egy cég, amely AI-eszközt ad a munkatársainak, általában ide tartozik.

AI-jártasság. Az alkalmazónak intézkedéseket kell hoznia, hogy támogassa a munkatársai AI-jártasságának fejlesztését. A rendelet szerint ez olyan tudás és készség, amellyel valaki tájékozottan használja az AI-t, és ismeri a lehetőségeit, a kockázatait és a lehetséges károkat. A tudásukhoz, a tapasztalatukhoz és a használat körülményeihez kell igazodni.

Ezt a szabályt az EU 2026-ban új szöveggel váltotta fel, amely 2026. július 27-én lépett hatályba. Az eredeti szöveg szerint az alkalmazóknak „a tőlük telhető legnagyobb mértékben” biztosítaniuk kellett a megfelelő szintet. Az új szöveg kimondja, hogy konkrét tudásszintet nem kell garantálni. A kötelezettség tehát megmaradt, csak másként szól: intézkedéseket kell hozni.

Érzelemfelismerés tilalma. Munkahelyen tilos olyan AI-rendszert forgalomba hozni, erre a célra üzembe helyezni vagy használni, amely emberek érzelmeire következtet a biometrikus adataik alapján. Biometrikus adat például az arckifejezés, a hang vagy a gépelés módja. Kivétel, ha erre orvosi vagy biztonsági okból kerül sor. Az Európai Bizottság iránymutatása szerint az írott szöveg elemzése nem tartozik a tilalom alá, mert nem biometrikus adaton alapul. Ezt a tilalmat a 2026-os módosítás nem érintette. Ha egy eszköz például hangulatot vagy elégedettséget elemez, kérdezze meg a szállítót, pontosan mit csinál.

Mit mond a magyar jog

A munkavédelmi törvény szerint mielőtt a munkáltató új technológia bevezetéséről vagy a technológia változtatásáról dönt, meg kell tárgyalnia a munkavállalókkal és a munkavédelmi képviselőikkel, hogyan hat ez az egészségükre és biztonságukra (Mvt. 54. § (7) d)).

Ha az AI-eszköz megváltoztatja a technológiát vagy a munkavégzés módját, az a törvény szerint indokolt eset a kockázatértékelés elvégzésére. A kockázatértékelés felmérés arról, mi veszélyezteti a munkavállalók egészségét és biztonságát. Új technológia bevezetésekor munkavédelmi oktatás is kell. A munkáltatónak általában is tanácskoznia kell a munkavállalókkal vagy a munkavédelmi képviselőikkel. Lehetővé kell tennie, hogy kellő időben előre megvitassák az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedéseket.

A munka törvénykönyve szerint a munkáltató ellenőrizheti a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartását. Ehhez technikai eszközt is használhat, de erről előre, írásban tájékoztatnia kell (Mt. 11/A. § (1)). Ha egy AI-eszköz a munkát is méri vagy rögzíti, ez a szabály is szóba jöhet.

Ha a cégnél üzemi tanács vagy üzemi megbízott működik, a munkáltató a döntés előtt legalább tizenöt nappal kikéri a véleményét. Ez a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezetére vonatkozik. A törvény példái között szerepel az új technológia bevezetése és a munkavállalók személyes adatainak kezelése. Szerepel a dolgozók ellenőrzésére szolgáló technikai eszköz és az új munkaszervezési módszer is. Üzemi megbízottat 15 főnél, üzemi tanácsot 50 főnél nagyobb átlagos létszámnál választanak.

Merre mutat az uniós vita

Az Európai Parlament 2026. október 6-án elfogadott egy állásfoglalást a munkahelyi stresszről és mentális egészségről. Azt ajánlja, hogy az automatizált döntési és megfigyelő rendszerek bevezetése előtt készüljön pszichoszociális kockázatfelmérés, vagyis a lelki terhelés felmérése, a munkavállalókkal együtt. Ez ajánlás az Európai Bizottságnak, nem hatályos szabály. A Bizottságnak három hónapja van, hogy válaszoljon.

Miért kell előbb beszélni

A Módszertan oldalon azt írom: a „miért” védekezést vált ki, a „mi történt” beszélgetést. A munkámban három kérdésből indulok ki: ki sérült, mire van szükség, és ki mit tud tenni. Egy bevezetés előtt ugyanezek a kérdések előre is feltehetők.

A törvényi tanácskozás és a valódi beszélgetés nem ugyanaz. Az első kötelező lépés. A másodikban derül ki, kinek mi a félelme, mire számít, és mit tud vállalni.

Néhány kérdés, amely ilyenkor gyakran kimondatlan marad:

• Mi lesz a feladataimmal, ha egy részüket az eszköz végzi?
• Ki felel azért, amit az eszköz javasol, és én elküldök?
• Mit lát a vezető abból, hogyan dolgozom?
• Mi történik, ha nem tudom vagy nem akarom használni?

Kérdések cégvezetőknek és HR-nek

1. Ki használja az eszközt, mire, és mire nem? Le van ez írva?
2. A döntés előtt megbeszélték a munkavállalókkal és (ha van) a munkavédelmi képviselővel, hogyan hat az eszköz az egészségre és a biztonságra?
3. Ha van üzemi tanács vagy üzemi megbízott, kikérték a véleményét legalább tizenöt nappal a döntés előtt?
4. Kell frissíteni a kockázatértékelést a munkaterhelés és a szerepek változása miatt?
5. Ha az eszköz a munkát is méri vagy rögzíti, megkapták a munkatársak az előzetes írásbeli tájékoztatást? Bevonták az adatvédelmi szakembert?
6. Ellenőrizték, hogy az eszköz nem következtet a munkatársak érzelmeire?
7. Milyen képzést és támogatást kapnak a munkatársak? Kitől kérdezhetnek?
8. Hol jelezhetik, ha az eszköz miatt nő a terhelés, vagy feszültség alakul ki?
9. Mikor és hogyan nézik át közösen az első hetek tapasztalatait?

Ha ez az Ön csapata

A jogi és adatvédelmi kérdések munkajogászra és adatvédelmi szakemberre tartoznak. Én a beszélgetésben segítek: a bevezetés előtt, vagy ha körülötte feszültség alakult ki a csapatban. Az első, ingyenes ülésen megbeszéljük, melyik lépés illik az Ön helyzetéhez. Konkrét kimenetelt nem ígérek.

Írjon

Az első, ingyenes ülés a Kft. tájékozódó beszélgetése; a közvetítői törvény szerinti mediáció csak ezt követően, Fiáth Judittal kötött külön megállapodás alapján indul. A mediációt Fiáth Judit saját nevén, közvetítőként végzi. A resztoratív kört és a konzultációt az EXPERT MANAGEMENT CONSULTING Kft. nyújtja, Fiáth Judit közreműködésével. Részletek: Impresszum.

Ez a cikk általános tájékoztatás, nem jogi tanács. A jogszabályi hivatkozások a 2026. október 1-jén hatályos magyar és a 2026. október 17-én hatályos uniós szöveget tükrözik. Az AI-rendelet, a munkajogi és az adatvédelmi kötelezettségek konkrét alkalmazásáról munkajogász vagy adatvédelmi szakember adhat eligazítást.

Források

1. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról (AI-rendelet), EUR-Lex. https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj/hun
   • „alkalmazó” fogalma: 3. cikk 4. pont;
   • „MI-jártasság” fogalma: 3. cikk 56. pont;
   • MI-jártasság: 4. cikk (eredeti szöveg: „a tőlük telhető legnagyobb mértékben biztosítsák … megfelelő szintű MI-jártasságát”);
   • „érzelemfelismerő rendszer” fogalma: 3. cikk 39. pont: „a természetes személyek érzelmeinek vagy szándékainak a biometrikus adataik alapján történő azonosítására vagy kikövetkeztetésére szolgáló MI-rendszer”; „biometrikus adat” fogalma: 3. cikk 34. pont;
   • az érzelemfelismerés tilalma a munkahelyen, orvosi vagy biztonsági kivétellel: 5. cikk (1) f): „a természetes személyek érzelmeiből következtetést levonó MI-rendszerek forgalomba hozatala, e konkrét célra történő üzembe helyezése, illetve használata a munkahelyek és az oktatási intézmények területén, kivéve amennyiben az MI-rendszer használata, üzembe helyezése vagy forgalomba hozatala orvosi vagy biztonsági okokból történik”;
   • alkalmazás 2025. február 2-től (I. és II. fejezet, benne a 4. és az 5. cikk): 113. cikk.
2. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2026/1744 rendelete (2026. július 8.) az (EU) 2024/1689, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2023/1230 rendeletnek a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok végrehajtásának egyszerűsítése tekintetében történő módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló digitális omnibusz csomag), HL L, 2026/1744, 2026.7.24. https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2026/1744/oj/hun
   • a 4. cikk új szövege, benne: „…intézkedéseket hoznak, hogy támogassák személyzetük […] MI-jártasságának fejlesztését” és „Ez a kötelezettség nem írja elő a szolgáltatók vagy az alkalmazók számára, hogy bármely személy számára garantálják az MI-jártasság bármely konkrét szintjét.”: 1. cikk 5. pont;
   • az 5. cikk (1) f) pontját nem módosítja (az 1. cikk 7. pontja más pontokat illeszt be);
   • hatálybalépés a kihirdetést követő harmadik napon, azaz 2026. július 27-én: 4. cikk.
3. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.), Nemzeti Jogszabálytár, 2026. október 1-jei állapot. https://njt.hu/jogszabaly/1993-93-00-00
   • megtárgyalás új technológia bevezetése előtt: 54. § (7) d);
   • kockázatértékelés, indokolt eset a technológia vagy a munkavégzés módjának változása: 54. § (2), (3) a);
   • oktatás új technológia bevezetésekor: 55. § (1) d);
   • tanácskozás és előzetes megvitatás: 70. § (1).
4. 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.), Nemzeti Jogszabálytár, 2026. október 1-jei állapot. https://njt.hu/jogszabaly/2012-1-00-00
   • ellenőrzés technikai eszközzel, előzetes írásbeli tájékoztatással: 11/A. § (1);
   • üzemi megbízott 15, üzemi tanács 50 fő átlagos létszám felett: 236. § (1);
   • az üzemi tanács véleménye tizenöt nappal a döntés előtt, példák: 264. § (1), (2) b), c), d), f);
   • ugyanez az üzemi megbízottra: 269. § (1).
5. Európai Parlament (2026). Parliament wants better protection of workers’ mental and physical health. Sajtóközlemény, 2026. október 6. https://www.europarl.europa.eu/news/en/press-room/20261002IPR47897/parliament-wants-better-protection-of-workers-mental-and-physical-health
6. Egységes szerkezetbe foglalt keretmegállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról, 16. pont (a Bizottság háromhónapos válaszideje), HL L 304., 2010.11.20., 47. o. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32010Q1120(01)
7. Európai Bizottság (2025). Commission Guidelines on prohibited artificial intelligence practices established by Regulation (EU) 2024/1689 (AI Act), C(2025) 5052 final, 2025. július 29. Nem kötelező erejű; a végső értelmezés az Európai Unió Bíróságáé. 250–251. pont (érzelmekre csak biometrikus adat alapján következtető rendszer tartozik ide; a gépelés módja biometrikus adat, az írott szöveg elemzése nem). https://ai-act-service-desk.ec.europa.eu/sites/default/files/2026-01/guide-prohibited_en.pdf
8. 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről (Kvtv.), Nemzeti Jogszabálytár, 2026. január 1-jei állapot. A közvetítői eljárás a felek és a közvetítő által aláírt írásos nyilatkozattal indul, amelyben a költségek és díjak megfizetéséről is megállapodnak: 30. § (2), 31. § (1). https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0200055.tv